Az ott egy végállomás.
Állítólag ez a világ legszebb Lóvasút végállomása!
- június 30-án reggel hatkor innen indult az első menetrendszerinti lóvasút.
A Lánchídig.
Onnan reggel öttől este kilencig.
Zugligetbe.
Félóránként.
Csúcsidőben gyakrabban.
Egy-szintes, kétfogatú zárt és nyitott kocsik.
Az első osztályon való utazás – kezdetben – huszonegy krajcár volt.
A másodosztályon tizenhat.
Nehogymá’ keveredés legyen!
1868-ban!
A rendszerváltás után a közelben dolgoztam.
Egy svájci-belga-magyar Kft-ben.
Ott tanultam meg: mi az a teljesítmény-követelmény.
Profitnövelés!
Ha jól csináltam, azonnal siker!
A tulajoknak is.
Ha rosszul, rögtön büntetés.
Mert a tulajok is bánták.
Azonnal megjelent a következmény: nálam is, náluk is.
Itt nem volt érdekes: honnan jöttél, ki voltál.
Teljesíts és minden rendben.
Megtanultam egy életre.
Hm, mintha ma megint nem ez lenne a legfőbb követelmény.
A hatalomnál.
A közpénzek elosztásánál.
Kár.
Nagy kár.
De nekem mindegy, ha Neked is …
Viszont a végállomás még ma is szép…
- 03. 24. péntek
(Kép: ilyenisvoltbudapest)