Címke: végjáték

Végjáték 31.

orbán árvízHelyzet van…

– főnök, képzeld el, van kapcsolatunk az amerikaiakkal
– hogy-hogy, mi történt, már ők is látják, hogy erősebbek vagyunk és nem jó velünk lacafacázni?
– tényleg, lehet, hogy erről van szó
– mesélj
– két dolog is van: a Kumin Ferit fogadták a New York Times-nál, igaz, egy kicsit rá kellett segítenie, mert csak úgy, egyszerűen besétált hozzájuk
– ez jó, úgy látszik, náluk nem működik rendesen a TEK
– és fölhívtak Washingtonból
– az nem semmi, csak nem tanácsért a Putyinnal kapcsolatban?
– nem, az nem érdekelte őket, rólad kérdeztek
– csak nem akar a Barack találkozni, majd meggondolom, hogy fontos-e ez nekünk
– most, hogy mondod, lehet, hogy ez volt a hátsó szándék, de akkor nagyon csak körülírták a kérésüket
– ezek gyávák, nem férfiak
– hát nem is tudom, azért az amerikai fociban tudnak ütközni: a Böde Dani is tanulhatna tőlük
– ne bomolj: értem én a viccet, de nem szeretem, különösen nem a fociról
– szóval, arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire vagy komoly ember, mennyire kell komolyan venni téged, mert a múltkor is azt mondtad, hogy ne a szádat figyeljék, hanem a kezedet
– na, már megint ez a korrupció: én nem elveszek, hanem adok: és a szavaknak is én mondom meg az értelmét
Tovább a folytatáshoz

Végjáték 30.

habony_orban_nolBeszélgetés a szerződés-nélküli tanácsadóval (sógornőm álma alapján)

– Árpi, hallasz engem?
– persze, Viktor
– komolyan kell beszélnünk
– én is így látom
– egyre nagyobb a tűzijáték
– pedig még be sem indult igazán, még nincsen szilveszter
– már a formákkal, a stílussal, a közízléssel sem igen törődnek
– mire gondolsz, mert a zaj most nem nagyobb, mint volt a Gyurcsány miatt, amit pedig mi csaptunk
– de az a bukott baloldali Gyurcsány ellen volt, most meg engem támadnak: már a vécére se mehetek ki nyugodtan vizelni, mert azt mondják, mintát adok
– Viktor, azt hittem, te bírod a gyűrődést
Tovább a folytatáshoz

Végjáték 29.

orban120702mti2Európaiak között egy magyar

– Laci, Te vagy?
– én, soha le nem hulló vezérlő csillagom
– egyedül vagy?
– már igen, kiküldtem az őrezredeseket is, bár így egy kicsit pőrén érzem magam
– kibírod, rövid leszek
– ne tedd azt, olyan jó hallgatni TÉGED, európaiak között egy magyart, még nekem is mindig erőt ad
– te, ezek röhögnek rajtunk
– ne mondd, pedig mindent megteszünk, hogy sírjanak
– meg, itt a hideg, és mégis kimennek az utcára
– már kezdeményeztem, hogy épüljenek sí központok, majd a gyerekek elrendezik, hogy inkább odamenjen mindenki
– meg aztán soká lesz még a Goodfriend rabszíjon elvezetve
– az igaz, de nyerésre állunk, az Echos-ok meg a Hírtv-sek szerint
– azt mondta a Habony Árpi, hogy ne is feküdjek le, hanem egész nap én osszam az észt a tévében meg a rádióban
– ez jó ötlet, mert úgyis vége van a bajnokságnak
– de már nincs új dakota közmondás sem
– viszont rengeteg témát generálunk, amit félreértenek ezek a gaz, bukott szocilisták
– ez igaz, meg az is, hogy jobban teljesítünk
– igen, ezt kell meglovagolnunk, meg jól bemutatnunk
Tovább a folytatáshoz

Végjáték 28.

orban2Képzelt chat a Blikknél

2014-12-09 13:36:49
Budapest – Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke volt a Blikk szerkesztőségnek vendége.

Egyeske
„Miért nem oldják föl az olajügyeket?”
Válaszka
Miért oldanánk föl, csak gond lenne belőle, kiderülne: kinek az ötletéből, hogyan történt és kinek jutott, csurrant-cseppent a zsé, ez pedig nem a nyilvánosságra tartozik
Ketteske
„Tisztelt Miniszterelnök Úr! Egy rövid kérdés. Miért nézi teljesen hülyének a magyar népet?”
Válaszka
Mert az ERŐ politikájának ez a LÉNYEGE, ez a mi NER kultúránk összefogásának és fennmaradásának a föltétele, mert megértettük, hogy csak gond származik abból, ha az emberek informálódnak, gondolkodnak, pláne, ha még javaslatokat is tesznek és azért még küzdeni is hajlandók
Hármaska
„Kérdezném, miért nem segíti jobban a szegényeket, miért engedi bezárni vasárnap az üzleteket, az ott dolgozok harcolnak a vasárnapi munkáért, hogy megkapják a vasárnapi pótlékot! Pár hete még azt mondta nem korlátozzuk, hogy ki mikor vásároljon! Nagyon sajnáljuk, hogy támogatja a bezárást!”
Válaszka
Miért nem, hát kérdés ez egyáltalán? Miből telne akkor a klientúrának, a bázisnak, a lojális követőimnek Pasa parki lakásra, fácán-vadászatra, Dunakesziben ingatlanra, Rolling Stones koncertre, meg tudom is én még mire. Hát nem lopom én a pénzt a közösnek. A szegények nem lojálisak, mert enni, inni, ölelni meg aludni akarnak: ki győzi ezt pénzzel, maradjanak csak az árokpartján közmunkázni
Négyeske
„Miniszter elnök úr! Kérdezném hogy a közmunkás bért tervezik e emelni és a családi pótlékot?”
Válaszka
Csak a családi pótlékot, azt is csak adókedvezmény formájában: nehogy már olyanok is kapjanak, akik nem dolgoznak, csak otthon henyélnek, meg csak gyereket csinálnak. Ha végre beindulna a gazdaság, akkor lenne elég óvoda, ahová a fizetni tudó szülők gyerekei mehetnek majd, hogy a szülők tudják építeni, erősebbé tenni ezeréves hazánkat. Az iskolai étkeztetés olyan lesz, amilyen: az étkezés ugyanis életmód, életforma, ahogy azt keresztyén demokrata barátom Harrach Péter olyan szépn mormogta.
Ötöske
„mikor mond le?mikor szünik meg a haverok kiszolgálása?mikor mond le Vida Ildikó?miért megy szembe 89-es önmagával?”

Válaszka
Én? Népünk szeretett vezére! Lemondani, meghátrálni: soha! Még ha leszavaznak, ’letüntetnek’, megverik a Felcsútot, akkor se. Velem van az erő és kész. Ami a haverokat illeti, ott nincs pardon: ők az én hű és erős bástyáim, mi együtt alkotunk: véd és dac szövetséget. Ők védenek engem, én (meg a Polt Petya, meg a Szájer Józsi asszonya, meg amikor kell Stumpf Pistáék) meg védem őket mindennemű támadástól, még a jogosnak tűnőktől is, mert amíg én vagyok, addig biztosak lehetnek abban, hogy amit csinálnak, az jogosnak minősíttetik! Vida Ildikó azt csinálja, amit mondok neki, úgyhogy amikor eljön az ő ideje, akkor itt lesz, és majd kap más, szép és jól fizető munkát. Ami ’89-et illeti: azt természetesen én csináltam. Egyedül. Senki más nem vett részt benne: én zavartam ki az orosz tankokat, meg szétszereltettem és hazavitettem az atomarzenált is. Ha éltem volna ’56-ban, nyertünk volna. Ezért én azt mondom: nem szembe megyek a ’89-es Orbánnal, hanem éppen, hogy ilyen volt a ’89-es Orbán Viktor is: ha akkor nem látták, ma már magukra vessenek.
Hatoska
„Mikor mond már le végre?”
Válaszka
Ezt már kérdezték: soha, soha, soha, meg ne halljam még egyszer ezt a kérdést. Egyébként Boldog Karácsonyt Kívánok!
Heteske
„Ön mennyit adakozik így Karácsony táján? Tud nyugodtan aludni–mikor több százezer gyermek éhezik–fázik ?Családok milliói élnek a létminimum alatt? Sok családnál nincs évek óta Karácsony! Se villany–se fűtés?Önöknek NINCS lelkiismeretük?”
Válaszka
Ismétlődés van a chatallésban, de nem baj, ezt beszéltük meg a Habony Árpival, hogy többször is megkérdezik ugyanazt, hogy aztán meg tudják jegyezni a válaszomat. Én nem adományozok, engem követni kell és lehet: ez az ÉN adományom. Még mit nem: azt a jó kis pálinkát, amit csináltam, majd hülye leszek másnak adni: el tudom azt én is szopogatni. Meg különben is, nagy a család, Svájcba is ki kell utazni, néha, az is pénzbe kerül. Egyébként igaza van: van szegénység is, és nyomor is Magyarországon. Na, és akkor mi van. Afrikában meg pusztít az Ebola. Megmondtam: mindennek meg van az ára, ne szisszenjünk minden kis szilánkhoz, mindenki annyit ér, ahány dakota lova van! Akkor jöjjön az utolsó kérdés, mert kezdődik a Szíjjártó Petya futsal meccse és megígértem neki, hogy megnézem.
Nyolcaska
„Lesz-e király Orbán Gáspár?”
Válaszka
Majd meglátjuk, mindenesetre az építkezés folyik. És mint az közismert: AZ ELŐKÉSZÍTŐ MŰVELETEK AZ ÉPÍTKEZÉS ALATT ZAVARTALANUL FOLYNAK!!!
„A Magyar Krónika nem harcol, hanem örömet mond…” 113.

Végjáték 27.

18_0510orban39revMinden rendben…

– Péter?
– Viktor, Te vagy?
– hogy vagy
– minden rendben: tovább halad a maga útján a Simon-ügy, megtiltottam a napilapok olvasását az ügyészeknek, még megzavarja őket az a sok gyanús lakásvásárlás, már ATV-t se nézhetnek
– rendben, de itt van ez a kitiltás-ügy
– nem nyomozunk
– rendben
– bár anyám mostanában sokat forgolódik
– ne törődj vele, az áldozathozatal erőssé tesz, pláne, ha az áldozatot nem nekem kell meghozni
– értelek
Tovább a folytatáshoz

Végjáték 26.

kocsis-máté_1Betépünk

– igen, MINISZTERELNÖK úr
– hívják nekem a Mátét
– a Fenyvesit a Fradiból
– dehogyis, a Kocsist, innen a nyóckerből, a volt MIÉP-est
– azt mondja a titkárnője, hogy most nincsen félfogadás, hívjuk később
– mindjárt kirúgatom, mit csinál az a jóember
– intézi az édesapja voksturizmus miatti ügytisztítását
– na, nem érdekel, kerítsék elő
– Kocsis
– Orbán
– hallgatom, elnököm
– beszéltem a fő-konzultátor Tomival, kellene valami jó kis elterelő hadművelet
– miről, főnök
– miről, miről: most soroljam, nem bírjuk majd a mobilszámlát kifizetni
Tovább a folytatáshoz

Végjáték 25.

orbán árvízTelefonbeszélgetés

– John, Te vagy?
– Mc Cain vagyok
– itt a MINISZTERELNÖK
– kicsoda?
– a leendő elnök
– Clinton asszony?
– dehogyis, Budapestről
– Áder János, az angol nyelvtanár
– nem, a leendő
– nem barkochbázom tovább
– nem is kell, mert mindenki ismeri a nevem: Azerbajdzsántól egészen Koreáig
– ja, akkor Te vagy az a nagy foci-őrült, stadion mániákus, NER- építő trafikmester
– jól bőgsz, oroszlán
Tovább a folytatáshoz

Végjáték 24.

Orban Viktor portraits by Kriszta Nagy Tereskova, Budapest, HungaryA fecni, amiről az írás szól

– kezdesz idegesíteni, fecnikém
– baj van, „neofasiszta diktátorom”?
– ne szórakozz velem, te kis rongydarab
– az a baj, hogy nem értesz a szóból
– nehogy már: az angolom harvardi
– akkor se érted az üzeneteket: már kezdek betelni, könyvnek is megjelenhetnék
– akkor se sértegessen senki, engem már kétszer kétharmaddal választott szeretett népem elnöknek, akarom mondani miniszterelnöknek, és kész: ettől kezdve azt csinálok a centrális erőtérben, amit csak akarok
– hát éppen ez az, ezért vagy az, aminek mondanak
– a haza nem lehet ellenzékben, és most nincs is, mert a haza én vagyok
– meg a követőid, ugye?
– pontosan: látod, tudsz te, ha akarsz
Tovább a folytatáshoz

Végjáték 23.

szegenynegyede_gynKormányzati manipuláció

– Miniszterelnökséget vezető Miniszter úr, Dr. Vukovich Gabriella KSH elnöke keresi
– őt kapcsolhatja
– Vukovich Gabriella vagyok, drága Miniszter úr
– hallgatom, Gabikám
– nem tudjuk tovább halogatni „A háztartások életszínvonala” – című összeállításunk megjelentetését
– pedig jobb lenne, ha meg se jelenne
– már többször módosítottuk a megjelentetését
– miért kell egyáltalán ilyen összeállításokat közölni?
– törvény és uniós előírások szabályozzák a megjelentetést
– hát akkor találjanak ki valamit
– már kitaláltuk, hogy megváltoztatjuk a korábbi évekhez képest a metodikát és így összehasonlíthatatlanná válnak az adatok
– ez jó, ezt csináltuk a költségvetéssel is, de ott nem vált be, mert a szakértők rögtön konvertálták az adatokat
Tovább a folytatáshoz

Végjáték 22.

orbán árvízEgy egyszerű beszélgetés
o Miniszterelnökséget vezető Miniszter úr, keresik
o ki keres
o valaki a közalkalmazottak szakszervezetétől
o van még olyan, meglepő, mégsem voltunk elég alaposak, na, kapcsolja
o igen tisztelt MINISZTER úr, csak egy pillanatra zavarnám és nem is zavarnám, csak úgy, a hangjára lettem volna kíváncsi
o nem látja, hogy kávézom
o látni nem látom, de hallottam a titkárnőjétől, éppen ezért gondoltam egy szempillantásnyira igénybe venni azt a drága idejét
o mit akar
o bátorkodom fölhívni a figyelmét arra, hogy országunk egy jogállam, ahol az alapvető jogok betartására mindig büszkék voltunk
o ezt én is tudom, már többször is nyilatkoztam erről
o fő célunk, hogy erős és hatalmas ország legyünk, amelyben fiatalok népesítik be a hazát
o ezt is tudom
o és a legfontosabb és szent célunk az erős családok megteremtése
o ezért vagyunk szövetségben és megbonthatatlan örök barátságban a leheleterős keresztyén és demokratista ’semjén’ vezette párttal
o fantasztikus, én is éppen így látom
o akkor mindenben egyetértünk
o én még hozzá szeretném tenni,
o akkor tegye, csak gyorsabban, mert hűl a kávé
o hogy a meleg, barátságos, emberi, a dolgozók érdekeit is figyelembe vevő munkahely hozzájárulhat országunk gyarapodásához és népünk gyorsabb fejlődéséhez, hogy hamarabb eljussunk a kapitalizmus magasabb fokára
o én is ezen vagyok
o bátorkodom azonban nagyon halkan és két hörpintése között megjegyezni, hogy a nyolcórás munkanap olyan vívmány, amelyet még Horthy Miklós is elismert és akceptált
o ne is folytassa, ezt is tudom, ezért nálunk csak olyanok dolgoznak, akik a saját jó munkahelyi közérzetük miatt, élvezetből és munkájuk iránt érzett olthatatlan gusztusból akarnak és tudnak 10 órát dolgozni naponta, még akkor is, ha a gyereket otthagyják az óvodában
o bátorkodom egy gyenge közbevetéssel nem is ellent, de mondanom, hogy én nem így tudom
o rosszul tudja, azok már – nem csak önkéntes szándékukból – elmentek
o akkor rendben is volnánk
o nagyon jót beszélgettünk
o én is így hallottam
o mondja, nem akarna velem fácánozni egyszer?
„A Magyar Krónika nem harcol, hanem örömet mond…” 106.